December elején a gyerekekkel együtt mi felnőttek is nagy izgalommal vártuk a Mikulás érkezését az óvodába. Már napokkal előtte a kicsik készítgették a Mikulásnak szánt ajándékrajzokat. Énekelték a Mikulás dalokat, mondogatták a verseket, és közben arról suttogtak, hogy a Mikulás biztosan hoz majd minden jó gyereknek ajándékot.
Az ünnep napján szépen felöltözve izgatottan játszottak a gyerekek a csoportokban, mikor az egyik kisfiú felfigyelt az udvarról behallatszó csengőszóra. Ekkor már minden kis ovis az ablakhoz futott, ahol felfedezték az udvaron sétáló Mikulást. Izgatottan tapsolni, kiabálni, integetni kezdtek a gyerekek, és néhány perccel később piros ruhában, óriási zsákkal a vállán végre belépett a terembe a várva várt, hófehér, nagyszakállú Mikulás. Volt öröm és kacagás! Aztán felhangzottak a versek, dalok és mondókák, majd a Mikulás is táncra perdült és együtt ropta a gyerekekkel az autentikus cigány Mikulásdalokra.
Aztán elbúcsúzott tőlünk, mert várta még sok gyerek, mi pedig megígértük, hogy jövőre is nagyon, nagyon jók leszünk! Ez a nap tele volt örömmel, izgalommal és sok-sok csodás pillanattal, amit sohasem felejtünk el.
Hálás köszönetünk Jaksa Tibor Igazgató Úrnak, a BUBAKI csodálatos diákjainak és a kísérő Tanár Úrnak!
